headerimg1
headerimg10
headerimg2
headerimg3
headerimg5
headerimg6
headerimg7
headerimg8
headerimg9

     33. Beogradski maraton V - BG

     33. Beogradski maraton V - SO

     28. Novosadski maraton - rez.

     27. Podgori;ki maraton

     24. Crnovrški polumaraton

     Kragujevački polumaraton

    2. Čačanski polumaraton

    XIV Ultramaraton - Palić 

    13. Somborski maraton

    Trka "Mala sveta gora"

    11. NS noćni polumaraton

    41. Somborski polumaraton - Virt.

    7. VPŠ NS trka za dečji osmeh

    Srebrno jezero polumaraton 

    25. Niški zimski maraton

    Golaći trčali na Dorćolu

    3. Zimski noćni polumaraton

 

 

 

A túl sok futás épp oly káros lehet, mint a mozgásszegény életmód

A túl sok és gyors tempójú futás épp olyan káros lehet az ember egészségére, mint a mozgásszegény életmód - derült ki a Journal of the American College of Cardiology című szívgyógyászati szaklapban közölt dán tanulmányból. 

A szakemberek több mint ezer egészséges futó, és nem futó embert vontak be a tanulmányukba. A résztvevőket tizenkét éven át követték figyelemmel. Az eredmények szerint azok körében volt a legalacsonyabb az elhalálozás kockázata a vizsgált időszakban, akik hetente kevesebb mint két és fél órát futottak egyenletes tempóban. A legmagasabb halálozási arányt a hetente több mint négy órát futóknál, illetve a testmozgást egyáltalán nem végzőknél mutatták ki a kutatók. 

A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján a szakemberek arra jutottak, hogy az ideális futási sebesség nagyjából nyolc kilométer per óra, és a legjobb három alkalommal - összesen 2,5 órában - maximalizálni a heti futásmennyiséget. Az ennél intenzívebben - különösen a heti három alkalomnál többször, vagy több mint tizenegy kilométer per órás sebességgel - futóknál ugyanakkora volt az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akik nem futottak - adta hírül a BBC News. "A testmozgással kapcsolatos útmutatók egyike sem említ felső határt a biztonságos testedzésre vonatkozóan, pedig valószínűleg létezik" - mondta Jacob Louis Marott, a koppenhágai Frederiksberg Kórház kutatója.

A szakemberek egyelőre nem tudják biztosan, hogy mi áll az eredményeik hátterében, de úgy sejtik, hogy a hosszú távú, kimerítő, állóképesség-fejlesztő testedzés a szív és az artériák kóros szerkezeti átalakulását idézheti elő. Maureen Talbot, a Brit Szívalapítvány munkatársa szerint a tanulmány azt mutatja, hogy nem kell maratonokat futni ahhoz, hogy az ember megőrizze szíve egészségét. "A könnyed és mérsékelt kocogás jóval hasznosabb lehet, mint az inaktív életmód, vagy a túlságosan megerőltető futás, és akár évekkel meghosszabbíthatja az ember életét" - mondta a szakember. Mint hozzátette: a hetente ajánlott 150 percnyi mérsékelt intenzitású testedzés soknak tűnhet, de már az élénk séta is hatékony mozgásformának számít.

**********************

Previše džogiranja može loše da utiče na vaše zdravlje kao i da nikada niste obuli patike za trčanje. Istraživanje koje je objavljeno u časopisu "Journal od the American College of Cardiology" pratilo je 12 godina zdravstveno stanje više od 1.000 ljudi. Neki od njih su redovno trčali, a neki nisu uopšte.

Oni koji su džogirali umerenim tempom manje od dva i po sata nedeljno imali su najmanji rizik da umru tokom perioda istraživanja. Sa druge strane, oni koji su trčali više od četiri sata nedeljno i oni koji uopšte nisu vežbali imali su najveće stope smrtnosti.

 

Analizirajući upitnike koje su popunjavali akteri u istraživanju, naučnici su zaključili da je idealna brzina kojom treba trčati oko osam kilometara na sat i da ne treba trčati duže od dva i po sata nedeljno.

Ljudi koji su džogirali intenzivnije, posebno oni koji su trčali više od tri puta nedeljno brže od 11 kilometara na sat, imali su stope smrtnosti kao i oni koji nisu vežbali.

„Ispostavilo se da vam uopšte nije potrebno mnogo trčanja da bi vaš organizam imao koristi. U stvari, nikako ne bi trebalo da preterujete. Ono što je zanimljivo jeste da nigde nije upisana gornja granica vežbanja“, kaže istraživač Jakob Luis Marot iz bolnice Frederiksberg u Kopenhagenu.

Naučnici navode i da dugogodišnje naporno vežbanje može da stvori patološke strukturne promene u radu srca i funkcionisanju arterija i krvnih sudova.

„Studija je pokazala da ne morate da trčite maraton da biste ostali zdravi. Otkrili smo da je lagano i umereno trčanje bolje za vas od napornog džogiranja“, ističe Maurin Talbot.

Prema njenim rečima, najgore je, u svakom slučaju, sedeti i biti neaktivan. „Čak i šetnja malo bržim korakom je dobra vežba. Za one koji nisu navikli da vežbajuž, to je prilično dobar početak“, objašnjava Maurin Talbot.

  ARK SOMARATON - Sombor 2020.

2020. godina koja je za Somaraton počela vatrometom i punim srcima zbog jubileja - desetogodisnjice postojanja nastavila se kao i svima na jedan drugačiji ni malo lep način. Somaratonci ne bi se tako zvali da svojom energijom, voljom i maratonskom upornošću i ovu godinu ipak učine koliko god je moguće nezaboravnom. Čekamo neku novu, lepšu godinu da zameni ovu na koju se nećemo puno osvrtati sem na neke od ovako lepih momenata.   Trke 2020. god.      -      Trkačka Liga Somaraton 2020.
 
Prvi deo
 
Drugi deo

 

 

 

        Unos rezultata

        Plasman 2020. godina

        Plasman 2019. godina.

        10. Najbržih 2020. godina.

 

               

                 Klub 100 maratona