headerimg006
headerimg007
headerimg009
headerimg011
headerimg012
headerimg013
 

 

Ark Somaraton i projekat Evropske unije

BAJA-SOMBOR - 48 km !

Hungary - Serbia 01.12.2019

 

>>> RASPIS - PROPOZICIJE TRKE UM

>>> VERSENYKIIRÁS

RÉSZVÉTELI DIJAT NEM KELL FIZETNI !

 

    Startna lista - rajtlista

  Egyéni nevezés  -  3 váltó  -   2 váltó

1. SERBIA MARATON, Novi Beograd 17.11.2019. godine. Prvenstvo Balkana u maratonu, Prvenstvo Srbije u maratonu. Trke na 42 km195 m, 21,097 km i 5 km. Prijave: https://trka.rs/event/119/ 

 

A túl sok futás épp oly káros lehet, mint a mozgásszegény életmód

A túl sok és gyors tempójú futás épp olyan káros lehet az ember egészségére, mint a mozgásszegény életmód - derült ki a Journal of the American College of Cardiology című szívgyógyászati szaklapban közölt dán tanulmányból. 

A szakemberek több mint ezer egészséges futó, és nem futó embert vontak be a tanulmányukba. A résztvevőket tizenkét éven át követték figyelemmel. Az eredmények szerint azok körében volt a legalacsonyabb az elhalálozás kockázata a vizsgált időszakban, akik hetente kevesebb mint két és fél órát futottak egyenletes tempóban. A legmagasabb halálozási arányt a hetente több mint négy órát futóknál, illetve a testmozgást egyáltalán nem végzőknél mutatták ki a kutatók. 

A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján a szakemberek arra jutottak, hogy az ideális futási sebesség nagyjából nyolc kilométer per óra, és a legjobb három alkalommal - összesen 2,5 órában - maximalizálni a heti futásmennyiséget. Az ennél intenzívebben - különösen a heti három alkalomnál többször, vagy több mint tizenegy kilométer per órás sebességgel - futóknál ugyanakkora volt az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akik nem futottak - adta hírül a BBC News. "A testmozgással kapcsolatos útmutatók egyike sem említ felső határt a biztonságos testedzésre vonatkozóan, pedig valószínűleg létezik" - mondta Jacob Louis Marott, a koppenhágai Frederiksberg Kórház kutatója.

A szakemberek egyelőre nem tudják biztosan, hogy mi áll az eredményeik hátterében, de úgy sejtik, hogy a hosszú távú, kimerítő, állóképesség-fejlesztő testedzés a szív és az artériák kóros szerkezeti átalakulását idézheti elő. Maureen Talbot, a Brit Szívalapítvány munkatársa szerint a tanulmány azt mutatja, hogy nem kell maratonokat futni ahhoz, hogy az ember megőrizze szíve egészségét. "A könnyed és mérsékelt kocogás jóval hasznosabb lehet, mint az inaktív életmód, vagy a túlságosan megerőltető futás, és akár évekkel meghosszabbíthatja az ember életét" - mondta a szakember. Mint hozzátette: a hetente ajánlott 150 percnyi mérsékelt intenzitású testedzés soknak tűnhet, de már az élénk séta is hatékony mozgásformának számít.

**********************

Previše džogiranja može loše da utiče na vaše zdravlje kao i da nikada niste obuli patike za trčanje. Istraživanje koje je objavljeno u časopisu "Journal od the American College of Cardiology" pratilo je 12 godina zdravstveno stanje više od 1.000 ljudi. Neki od njih su redovno trčali, a neki nisu uopšte.

Oni koji su džogirali umerenim tempom manje od dva i po sata nedeljno imali su najmanji rizik da umru tokom perioda istraživanja. Sa druge strane, oni koji su trčali više od četiri sata nedeljno i oni koji uopšte nisu vežbali imali su najveće stope smrtnosti.

 

Analizirajući upitnike koje su popunjavali akteri u istraživanju, naučnici su zaključili da je idealna brzina kojom treba trčati oko osam kilometara na sat i da ne treba trčati duže od dva i po sata nedeljno.

Ljudi koji su džogirali intenzivnije, posebno oni koji su trčali više od tri puta nedeljno brže od 11 kilometara na sat, imali su stope smrtnosti kao i oni koji nisu vežbali.

„Ispostavilo se da vam uopšte nije potrebno mnogo trčanja da bi vaš organizam imao koristi. U stvari, nikako ne bi trebalo da preterujete. Ono što je zanimljivo jeste da nigde nije upisana gornja granica vežbanja“, kaže istraživač Jakob Luis Marot iz bolnice Frederiksberg u Kopenhagenu.

Naučnici navode i da dugogodišnje naporno vežbanje može da stvori patološke strukturne promene u radu srca i funkcionisanju arterija i krvnih sudova.

„Studija je pokazala da ne morate da trčite maraton da biste ostali zdravi. Otkrili smo da je lagano i umereno trčanje bolje za vas od napornog džogiranja“, ističe Maurin Talbot.

Prema njenim rečima, najgore je, u svakom slučaju, sedeti i biti neaktivan. „Čak i šetnja malo bržim korakom je dobra vežba. Za one koji nisu navikli da vežbajuž, to je prilično dobar početak“, objašnjava Maurin Talbot.